Fajvédők négereztek és zsidóztak, amikor 1928-ban jazzoperát mutattak be Budapesten
Nézőtéri botrányok és véres tüntetések, bűzbombák és banánszoknyák, kulturális amerikanizáció és Amerika-ellenesség az 1920-as évek Magyarországán.
Nézőtéri botrányok és véres tüntetések, bűzbombák és banánszoknyák, kulturális amerikanizáció és Amerika-ellenesség az 1920-as évek Magyarországán.
Josephine Baker az első fekete nő, aki bekerült a Franciaország hősei számára létrehozott mauzóleumba.
Az olimpiának és a nyárnak is vége van, de bátor kiállásokkal, inspiráló történetekkel, kiváló színházi-és filmélményekkel feltöltve vághatunk bele az őszbe. Ez volt a hónap a hvg.hu Kult és Élet+Stílus rovatában.
Évtizedekkel a halála után kap helyet a párizsi Panthéonban, a francia nemzet legnagyobbjai között – első fekete nőként – Josephine Baker. Kellett hozzá egy petíció, csaknem 40 ezer aláírás, és Emmanuel Macron köztársasági elnök rábólintása. Josephine Baker a táncával és a karizmájával vadította meg a franciákat, de a bátorságával tett szolgálatot választott hazájának: az életét is hajlandó volt kockára tenni az országért, amely olyan jó volt hozzá.
Az első világhírűvé lett afroamerikai revüsztár hányatott körülmények között nőtt fel Amerikában, amely mindig mostohán bánt vele. Új hazájának Franciaországot választotta. A fél világot meghódította, a másik felét felháborította. Budapesten hódolók tömege várta, de szereplése ellen tiltakoztak a parlamentben és az utcán. A világháború idején a nyugati szövetségeseknek segített, kitüntetésekkel árasztották el, tizenegy különféle származású gyereket fogadott örökbe. Martin Luther King harcostársa volt, ki is tiltották a szülőhazájából.